Mi az a por, és miért veszélyes a munkavégzés során?

2019.03.05

Hasznos és tanulságos információk a porról

Mi az a por, és miért veszélyes a munkavégzés során?

Mi is egész pontosan a por? Talán az, amikor „aranyszínű pelyhek” táncolnak a levegőben egy napsugár által megvilágítva? Az a szürke bevonat a polcokon, és íróasztalokon, amely őrületbe tudja kergetni az embert? Vagy a vastag, bolyhos porcicák a berendezések és gépek alatt?

Akár építkezésen, faipari műhelyben, pékségben, vagy barkácsműhelyben: aki aprít, fúr, mar vagy csiszol, aki sűrített levegővel fújja le a port, poros árukat; csomagol, tárol, szállít, bárki, aki felbontja vagy mozgatja a csomagolt árut, felsepri a kihullott száraz anyagot, gyakran eltűnik egy porfelhőben.

A por mindenhol ott van. Leginkább úgy ismert, mint a levegőben szálló részecskék halmaza. Bárhonnan származhat: az űrből, vulkáni kitörésből, tüzekből, az iparból vagy a természetből.

Gyakran elfelejtik az emberek, hogy a porok is veszélyes anyagok lehetnek. A kockázati spektrum a tisztán mechanikus légutakban való irritációtól, az akut irritatív vagy toxikus hatáson át (pl. égési sérülés) a krónikus gyulladásos folyamatok, és tumorok kialakulásáig vezet. A por káros hatásainak számba vételekor a hörgők és a tüdő a leginkább érintett területek, de az orr és a szem nyálkahártyái, a bőr és más szervek is az emberi szervezetben.

Pontosan mi a por?
Általában por alatt apró, láthatatlan és látható részecskék összességét értjük, amelyek a levegőben találhatóak. A por szemcseméretét mikrométerben (μm) mérjük, ami a méter egymilliomod része.

Hogyan keletkezik a por?
A porok olyan szilárd részecskék, amelyek egyenletesen oszlanak el a levegőben. Szilárd anyagok mechanikai megmunkálásakor (pl. aprításkor vagy felületkezeléskor) vagy felkavaráskor (pl. sűrített levegővel, vagy száraz keveréssel, seprűvel) juthat be a por a belélegzett levegővel együtt a szervezetbe.  A kémiai vagy termikus folyamatok (pl. hegesztés) során keletkezett szilárd részecskéket, valamint a levegőben egyenletes eloszlású gőzöket nevezzük füstnek. Tágabb értelemben ezek is pornak számítanak.

Milyen szerepet játszik a finom por mérete?
Minél kisebb a finom por, annál jobban károsítja az egészséget. A részecskéknek 10 mikrométernél kisebbnek kell lenniük a légutakba való belépéshez. 2,5 mikrométer alatti méret esetén már elérik a tüdőt. Az ultra finom részecskék pedig majdnem olyan kicsik, mint a fehérjék, behatolnak a szervezet sejtjeibe, onnan pedig a vérbe.

Szemcseméret a különböző porokban

Porfajták

Az iparban és a jogszabályok területén megkülönböztetünk többfajta port, mint például E-, A- és U-por (eredeti német nyelvű cikk terminológiáját használva).

  • Belélegezhető porfrakció (E=Einatembare Staubfraktion): Az E-port úgynevezett belélegezhető porfrakcióként kezeljük. Ezek olyan részecskék, amelyek a szájon és az orron keresztül belélegezhetők. Erre leginkább ismert példaként a virágpollen mellett a cementpor vagy a homok említhető. A részecskeméret általában kisebb, mint 100 μm. 1 μm az 1/1 000 000 méter.
  • Léghólyagbamenő porfrakció (A=Alveolengängige Staubfraktion): Az A-port úgynevezett „léghólyagbamenő profrakcióként” kezeljük. Ezek olyan részecskék, amelyek annyira kicsik, hogy behatolhatnak a tüdőhólyagocskába (léghólyagok). Ezek közé tartozik számos füst (pl. hegesztési füst) és a kvarcpor/szilícium-dioxid. Az A-por részecskéi kisebbek, mint az E-por esetén, ugyanis 5 μm -nél is kisebb méretűek. 
  • Ultrafinom ill. nanorészecskék (U=Ultrafeine bzw. Nanopartikel): Az U-por megnevezés alatt még az előzőnél is finomabb port, azaz ultrafinom ill. nanorészecskéket értünk. Ez a fajta por kisebb mint 100 nanométer. 1 Nm 1/1 000 000 000 métert jelent. 
  • Szálas anyagok és rostporok: A teljesség kedvéért a szálas anyagokról sem szabad megfeledkezni. Többek között ezek közé tartoznak azok a porfajták, amelyek a természetben „önmagukban” vagy az iparban kézi vagy gépi feldolgozás során keletkeznek. A természetben többek között erózió vagy virágos növények által keletkeznek. Ezeket a szél egyenletesen eloszlatja a levegőben, ezáltal annak állandó részét képezik, és így kerülnek be légzés során az emberi szervezetbe. Az iparban igyekeznek elvonni a különböző munkadarabok feldolgozásakor keletkezett porokat és füstöket közvetlenül a termelési forrásoknál annak érdekében, hogy megtisztítsák a levegőt, és ezáltal ne terheljék az adott munkaállomáson dolgozók légzőrendszerét. Ahol technológiai okok miatt nem lehetséges a pornak a keletkezés helyén való közvetlenül elszívása, ott lehetőség van úgynevezett helységszellőztetés telepítésére. 
Miért káros a por?

A környezetre gyakorolt hatása

  • A lebegő por befolyásolja (és csökkenti) a látótávolságot.
  • A por közvetlen veszélyt jelent a gépek és berendezések számára, technikai problémák fellépését okozhatja pl. túlmelegedő elektronika szellőzés hiányában, mozgó alkatrészek gyors kopása, rosszul működő érzékelők.
  • A lebegő por idővel (pl. zsíros/piszkos) felületként lerakódik
  • Ez a por a legkisebb légmozgás hatására is visszatérhet a légtérbe.
  • A lerakódott por szennyezi a termékeket

Egészségügyi hatások

Egészségügyi szempontból a 10 ill. 2,5 mikrométernél kisebb szemcseméretű részecskéknek van a legnagyobb jelentősége.

A legveszélyesebb a belélegezhető frakció, ugyanis a léghólyagokba kerül, ott lerakódik, ami a tüdő légcseréhez szükséges képességét károsítja, és gyulladással jár. A nem megfelelő oxigénfelvétel következtében pedig a szív-és érrendszer is közvetetten terhelve van.

A cink-mérgezés, más néven az öntödei láz tünetei például édes íz a szájban, izzadás, hidegrázás, izomfájdalmak és depresszió. A cink-mérgezést a horganyzás során keletkezett gőz vagy hegesztéskor keletkező füst belégzése okozza.

A porral való érintkezés betegségek forrása lehet, ha

  • a koncentráció nagyon magas
  • a porrészecskék elég kicsik ahhoz, hogy behatoljanak a légcsőbe és a hörgőkbe, egész mélyen a tüdőbe (léghólyagokig)
  • a részecskék alakja (pl. szálas) kedvez a behatolásnak
  • a por mérgező anyagokat tartalmaz.

Lehetséges következmények: köhögés, légszomj, hörghurut, asztma, bőr-és szemirritáció.

Azok, akik több éven keresztül magas finompor-terhelés mellett dolgoznak, jobban ki vannak téve a következő betegségek kockázatának: szív-és érrendszeri megbetegedések, légutak súlyos károsodása, az idegrendszer károsodása, súlyos krónikus tüdőbetegségek, tüdőrák, szívroham vagy stroke, valamint allergia. Ezek a kockázati tényezők pedig csökkentik a várható élettartamot.

Por a munkahelyen

Határértékek

A munkahelyi határérték úgy van definiálva, mint a szennyezőanyagok maximális koncentrációja a munkahelyi levegőben.

Munkahelyi határérték (MHÉ) táblázat

(Az alábbi táblázatokban szereplő német szabványok és előírások eltérhetnek bizonyos mértékben a magyar előírásoktól)

Alkalmas száraz, egészségre veszélyes, nem gyúlékony porok esetén 2005.01.01. óta Érvényes porosztályok a DIN EN 60335-2-69 AA melléklet alapján
Porosztály Max. átengedés
MHÉ > 1 mg/m3 Legalább L (M, H) <1%
MHÉ ≥ 0,1 mg/m3 Legalább M (H) <0,1 %
MHÉ < 0,1 mg/m3 H <0,005 %
Rákkeltő veszélyes anyagok a GefStoffV § 11, TRGS 905 ill. TRGS 906 szerint H <0,005 %
Azbeszt a TRGS 519 szerint H+alkalmazhatóság a TRGS 519 szerint <0,005 %
Az összes robbanásveszélyes porosztály éghető porainak további alkalmassága (kivéve a rendkívül alacsony nyújtási energiával rendelkező porok, < 1mJ) Legalább L
22 zónával (kiegészítés)

További információk a következő https://www.dguv.de/medien/ifa/de/pra/staubklassen/staubkl.pdf link segítségével érhetőek el.

Általános porhatárérték*  
Belélegezhető porfrakció 10 mg/m3
Léghólyagbamenő porfrakció 1,25 mg/m3

*sajátos toxikus tulajdonságokkal nem rendelkező anyagok esetén

Egészségügyi kockázatok a munkahelyen
A munkahelyi biztonság esetén az egészségügyi kockázatokat a részecskék méretétől, alakjától, valamint anyagi tulajdonságaitól függően különböztetjük meg. A munkahelyi határérték úgy van definiálva, mint a szennyezőanyagok maximális koncentrációja a munkahelyi levegőben. Ezt az értéket maximális munkahelyi koncentrációnak is nevezik. A munkahelyen a levegőben lévő porszemcsék koncentrációjának mérésével ellenőrizhető, hogy betartották-e a munkahelyi határértéket.

A porterhelés mérése
A por mennyiségét mérőeszközök segítségével mérve megállapítható, hogy a munkahelyi porterhelés veszélyes-e az egészségre. Ezek a készülékek automatikusan szívják el a levegőt a munkahelyi környezetből, és kiszűrik a port. A kiszűrt por mennyisége alapján pedig kiszámítható a levegő koncentrációja.

A méréseket szakmai szövetségek vagy akkreditált intézmények (szolgáltatók) végzik. Ön is kapcsolatba léphet velük, munkatársaink segítenek megtalálni a megfelelő kapcsolattartó személyt.

Porosztályok
A nemzetközi normák szerint az IEC 60 335-2-69 porok három különböző porosztályba sorolhatók: L, M és H.

  • L-porosztály: egyszerű, ártalmatlan házban található porok és anyagok, mint a homok, kavics és föld.
  • M-porosztály: bükk, tölgy, kőris, fenyő, jegenyefenyő, nyírfa fűrészpora, valamint spatula, töltőanyagok és lakkok porai.
  • H-porosztály: munkaközben az egészséget veszélyeztető porok a penész spórák, ásványi szálak, bitumen, mesterséges ásványi szálak, mint az üveggyapot, gipsz, cement, beton, csemperagasztók és festékek pl. latex-és olajfestékek vagy kvarctartalmú anyagok.

A szakmai szövetség helyszíni információkat adhat a működtetés során keletkező por osztályozásáról.

A porosztályokat maximális munkahelyi koncentráció vagy munkahelyi határérték értékekben adjuk meg. Ez az érték a munkahelyen megengedett legnagyobb koncentrációt írja le (mg/m3-ben kifejezve), amely nem okoz betegséget hosszabb kihatás esetén (napi 8 óra). Minél alacsonyabb a maximális munkahelyi koncentrációs érték, annál veszélyesebb a por.

Egészségvédelmi intézkedések

  • Kockázatértékelés megvalósítása
  • Ha lehetséges használjon kis portartalmú termékeket (pl. alacsony portartalmú csemperagasztó, granulátumok)
  • Kevés porral járó módszerek alkalmazása (pl. nedves feldolgozás, elszívás)
  • A munkahelyi határértékek betartása porok esetén
  • A szervezeti és műszaki intézkedések prioritást élveznek a személyes védelmi intézkedésekkel szemben
  • A munkavállalók oktatása
  • Ne seperjen szárazon! Ne fújjon sűrített levegővel.
  • Intenzív poros tevékenységekhez viseljen védőruházatot, és tartsa külön a munkaruhától
  • A bőr rendszeres tisztítása mosással vagy zuhanyzással
  • Ha a munkahelyi határértékek fölötti porterhelést nem lehet kizárni ezen intézkedésekkel, akkor viseljen személyi légzésvédelmi felszerelést.
  • Speciális munkahelyi-egészségügyi vizsgálatok elvégzése az üzemorvossal folytatott konzultációt követően
NESTRO, A TISZTA LEVEGŐÉRT

A NESTRO több mint 40 éve kínálja ipari cégek számára innovatív elszívó berendezések széles választékát és egyedi megoldásokat az elszívástechnika területén. A megfelelő típusú szűrővel szinte minden fajta forgács és por elkülöníthető. Ismerje meg a NESTRO csoport magyarországi képviselőjének, a Nestro Hungária Kft.-nek átfogó termékpalettáját, hogy a legmegfelelőbb por-elszívó megoldást találjuk meg az Ön számára.

Az elszívó berendezések áttekintéséhez kattintson a következő linkre: https://nestro.hu/termekeink/por-es-forgacs-elszivo-berendezesek.